A hagyományokhoz híven ebben az esztendőben is megrendezte szakmai napját a Bóly Zrt Kislippón. Ez alkalommal a cég integrációs tevékenysége és az elmúlt időszakban végrehajtott, és a folyamatban lévő fejlesztéseik és a forgatás nélküli konzerváló talajművelés állt a középpontban.
Az egész napos rendezvény díszvendége Solti László, a Szent István Egyetem rektora volt. A neves professzor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja köszöntőjében egyebek mellett arra hívta fel a megjelentek figyelmét, hogy a nagygazdaságok fontos szerepet töltenek be a kicsik integrálásában, ami nélkül nem valósítható meg a minőségi élelmiszertermelés.
A rektor kitért arra is, milyen súlyos szerkezeti problémákkal küzd hazánkban az agrárium, amelyre a növénytermesztési ágazat túlsúlya nyomja rá bélyegét. Véleménye szerint az állattenyésztés háttérbe szorulásának elsődleges oka az élelmiszeripar privatizációjában keresendő, amivel megszúnt a tej, a sertés és a húsmarha felvásárlói háttere. Mindez maga után vonta azt is, hogy az export jelentős részét a késztermékek helyett az alapanyag kivitel teszi ki. A magyar mezőgazdaság talpraállításához változtatni kell a jelenlegi állapotokon, ennek részeként az ágazaton belül növelni kell az állattenyésztés arányát.
Solti László szólt arról is, hogy a Bonafarm -csoport, amelynek a Bóly Zrt. is tagja, jó példa arra, miként lehet megvalósítani “a szántóföldtől az asztalig” elvét. A társulást alkotó nyolc cég tevékenysége egymásra épül, az alapanyag termeléstől a feldolgozáson át egészen az értékesítésig.
A hétszáz embernek munkát és ezen túl integrációs tevékenységén keresztül további több száz családnak megélhetést adó Bóly Zrt. több, mint 18 ezer hektáron gazdálkodik. A hibrid kukorica, szója és repce vetőmagtermesztése mellett évente 15 ezer tonna”full fat” szóját állítanak elő. Az állattenyésztéshez szükséges zöld és száraztakarmány jelentős részét – szemes és szója alapanyagot -, évi 300 ezer tonnát maguk termelik meg, a kukoricacsutkából pedig takarmány kiegészítőt, kolin-kloridot is készítenek.
Tejelő tehenészeti telepeikről évi 23 millió liter tejet szállítanak a feldolgozóknak, sertéstelepeikről 117 ezer hízó kerül ki évente. A malacokat integrációban, termelők bevonásával nevelik fel, a hússertéseketa Pick Zrt. dolgozza fel.
Emellett baromfiágazatuk évi 15 millió tojást állít elő, aminek jelentős részét tenyész-tojásként értékesítik. Integrációban évente 2,5 millió napos brojler csibét helyeznek ki a partnereikhez, és a felnevelt állatokat saját vágóhídon dolgozzák fel.
Ádám János, a Bóly Zrt. vezérigazgatója elmondta: az eltelt egy évtized fejlesztései egyértelműen bizonyítják, hogy a cégcsoport tulajdonosa elkötelezett az ágazat iránt. Kitért rá, hogy bár Bóly sem tudja függetleníteni magát a mikro és makrogazdasági környezettől, de a fejlesztések teremtik meg az alapot az eredményes gazdálkodáshoz.
Szólt arról is, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a költségkímélő, minél hatékonyabb gazdálkodásra, aminek köszönhetően az egy hektárra jutó árbevételük jelentősen meghaladja a országos átlagot. A takarmány minőségű gabonát pedig nem exportálják, hanem feletetik az állataikkal. A környezetkímélő gazdálkodás érdekében csökkentették a műtrágyafelhasználást, helyette emelték a földekre kijuttatott hígtrágya mennyiségét, amit a sertéstelepekhez közeli terültekre juttatnak ki. A szélsőséges időjárás okozta károk csökkentése érdekében növelni kívánják az öntözhető területeik arányát, 2012-2013-ra várhatóan már 2000 hektáron folyhat öntözéses gazdálkodás. Végső céljuk, hogy szántóterületeik 15-20 százaléka öntözhető legyen. Az állattenyésztés helyzetéről szólva elmondta, folyamatban van egy Európában is a legmodernebbnek számító tejtermelő tehenészeti telep építése.
Prof. Dr. Birkás Márta, a Magyar Tudományos Akadémia doktora , a Szent István Egyetem tanára előadásában elmondta, hogy a 90-es évek eleje óta jár Bólyba, ahol minden korban kihívás volt a talajok művelése. 2002-ben előtérbe került a talajjavítás tervezett szükségessége és módszere. Elmondhatom, hogy a bólyiak szinte elsőként érezték annak szükségességét, hogy az innovációs feladatokat a szakemberektől igényeljék, lehetővé téve ezzel a reális költségfelhasználást. A sikeres együttműködés eredményeképp évről évre jó terméseredményekről beszélhetünk, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy Bólyban fontosnak tartják a saját talaj figyelését és a talajkímémlő művelés alkalmazását.
A Bóly Zrt.-nél sokat várnak a 2004-ben elsőként Dalmandon bevezetett régi-új, forgatás nélküli konzerváló talajműveléstől, amire a költségek csökkentése és a talaj kisebb mértékű tömörödése miatt tértek át.
Macháty Béla, a Bóly Zrt. vezérigazgató-helyettese elmondta, ez a fajta talajművelés nem ismeretlen Bolyban, ugyanis az egykori Montenuovo-birtok jószágigazgatója, Manninger G. Adolf már alkalmazta a maga idejében. A forgatás nélküli talajművelés előnye, hogy kevesebb műveletből áll, és az apróra felszecskázott növényi szárak befedik a talajt, megvédve azt a kiszáradástól, s megteremtve a feltételeit a mikroorganizmusok felszaporodásának. Míg az elmúlt esztendőben a sok eső, idén a nagy szárazság okozott komoly fejtörést a mezőgazdasági termelőknek.
Bolyban és környékén tavaly 700 milliméter csapadék hullott, de idén augusztusig mindössze 243 – ebből szerencsére 140 milliméter a vegetáció idején. A sivatagi időjárás ellenére őszi árpából hektáronként 6,2, őszi búzából 7,2, repcéből pedig 3,4 tonnás hektáronkénti termésátlagot értek el. A 28 hőségnapot azonban a napraforgó és a hibrid kukorica egyaránt megsínylette, a betakarításuk is a szokásosnál korábban kezdődött meg, s a kukoricacsöveken is lazán helyezkednek el a szemek. A szója ennél jobb képet mutat: e növény esetében, az időben érkezett csapadéknak köszönhetően kiteltek a hüvelyek, 3 tonnás hektáronkénti átlagra számítanak.
